Finn Medve, és a vetélytársak.

Szerencsés ember az aki szabadságra tud menni. Jó időben ! Mi jó időben mentünk, mert éjjel nappal esett. De jól esett. Mátra, és környéke, éppen ideális hely a túrázók számára. Ki véve, ha alföldiek. Olyan izomlázuk lesz hogy csak na. Na de nem ez a lényeg, hanem az hogy az egyik ilyen túrára elvittem három kést. Régóta tervezem, hogy egy házi rangadót rendezek a késeimnek. Mivel nem akartam két kategóriát felállítani, ezért együtt próbáltam ki, a Cold Steel Finn Bear-t, a Mora Outdoor-t, és a saját készítésű késeim egyikét. A képen a győztes látható. A harmadik helyezett a cirkulalapból készült késem lett, mert egy görcs a fában, kihajlította az élét. A második a Mora lett. Bár mindent jól vágott, de annyira ergonomikusan gömbölyű lett a markolata, hogy ( főleg nedvesen ) állandóan kifordult a tenyeremből.  Bár az is lehet, hogy az én "M" kézméretemmel van a baj. Az abszolút győztes pedig a Finn Bear lett. A leheletkönnyű, és visszafogottan elegáns kés, minden próbát kiállt. A cövekhegyezéstől kezdve, a tollaság készítésén ( sajnos a meggyújtását már nem lehet vele megcsinálni, mert nincs kaparóéle, és nem gyújtja meg a Svéd szikravetőt ) keresztül, a rönkhasításig. Ja, és az volt a meglepő, hogy valahogy mindig ez a kés akadt a kezembe, akár kajálásról, akár feszegetésről volt szó. A legkellemesebb csalódás a markolat volt. Állt a kezemben, mint Katiban a gyerek, és nem akart mindenáron kifordulni belőle. Arról nem is beszélve......... hogy bár azt mondják az okosok, hogy puukkoval nem szúrunk, mert levágjuk vele néhány ujjunkat ...........én merészkedtem ezt megtenni, nem kis erővel, és épek maradtak az ujjaim. Mivel a recézés tette a dolgát. az élszalagos késeknek pedig, van egy nagyon jó tulajdonságuk, a skandináv élűekkel szemben. Nem butulnak el élügyileg olyan gyorsan. Jelentem, még most se kellet hozzányúlnom az élhez, pedig kapott hideget, meleget egyaránt. Ésszerű kereteken belül !!! Mert nem vágtam ki vele egy kocsányos tölgyet sem. Levontam a konzekvenciát, és a tényt közölném - A Cold Steel, nagyon jó túrakés. De ez csak az én véleményem.

SRK. Sokoldalú Remek Kés.

Ez az a kés amelyik 8 éven keresztül szolgált engem, és szinte mindent meg tudtam oldani vele. Akarom mondani ennek a késnek a régebbi változat. A különbség csak annyi, hogy az enyém a ma már ritkaság számba menő Carbon-V acélból, míg a képen látható, a San Mai III nevű acélból készült. Nem ugyanaz ám a kettő ! Azért írok most erről a késről, mert volt szerencsém a múlt hónapban kipróbálnom az utóbbit. A régivel uszadék fát aprítottam játszi könnyedséggel. Menedéket építettem, tüzelőt vágtam, nyúztam, pucoltam, fúrtam, kalapáltam, törtem, stb...  Nem volt olyan művelet, amit ne tudtam volna vele végrehajtani. Jelentem az újabb változat is pont ezekre a feladatokra alkalmas. Annyi csak a különbség hogy nem fekete ,és hogy laminált a penge. Nem csalódtam a Cold Steel " újfajta " Survival Rescue Knife túlélő késében. Tanult emberek ismernek egy harmadik, AUS-8 acélból készültet is, de olyat még nem nagyon használtam. Pedig van az egyik ismerősömnek, aki leginkább.................szintén mindenre használja. Nem áll jogomban sorrendet felállítani. Ha valaki egy igazi mindenes késre vágyik, tudom neki ajánlani. Ő sem fog csalódni benne. Méltó vetélytársa a konkurencia ( Fallkniven A1, Benchmade CSK II ) túlélő késeinek. Nem utolsó sorban a Cold Steel kések nagyon jó, ár-érték aránnyal bírnak. Még talán B.G. is tudna mit velük kezdeni ! Csak C.N. -nak nem kellene ilyen eszköz.Mert nem az a kérdés hogy Chuck Norris túl tudna-e élni a Dzsungelben, hanem az hogy a dzsungel túl tudná élni Chuck Norrist !